Category: Hungarian

A másik magyar filmeste

Jó is volt ez a magyar nyelveste, ami ma tapasztalt. Ott a film “mindeki”-t néztük meg, és arról beszélgettünk. Arról szól ez a film, hogy mint gyerekek azt csinálják, hogy a barátjuk is énekelni tudnak az énekkarban, amibe minden gyereket fogadnak el, de mindenkit nem engednek énekelni, mert nem tudnak énekelni elég jól. Egy másik aranyos film volt, amiben pedig könnyebb volt érteni a szavakat, lehetségesen azért, mert élő színészeket használt.

Magyar és finn (és angol) közmondásokról volt is beszéd, és most jobban tudok használni ezeket a frázokat mindegyik nyelvben. Habár a szókincsem nem rossz bármilyen ezekből a nyelvből, rosszul tudtam kifejezéseket és közmondásokat, és azért nagyon hasznos volt ez az aktivitás. A másik diákok sajnos már nem olyan jól beszélnek magyarul, azért nem tudunk beszélni ezen a nyelven mindenkor, mint az én kedvem lenne.

Ez az írás egy kicsit rövidebb, mint a másik, de úgy döntettem, hogy jobb lett volna publikálni azt most, mint várni. Azt remélem, hogy a jövő írásban többet tudok írni.

A magyar film “Vuk”

A múlt hétben a gyerekfilmet “Vuk” láttam meg az egyetemünknek a magyar filmestéjében, ahol hetente egy új magyar filmet látunk és arról (és a magyar nyelvről) beszélgetünk. Ez sajnos nem mindig jó hely gyakorolni a beszédet a magyar nyelven, mert egy nagy csoport az ott levő diákokból már nem jól beszélnek a nyelven, de ott hallgatni tud legalábban gyakorolni.

Nem tudom, mit szeretnék mondani a filmről. Nagyon aranyos volt, és jó érzésem volt róla, de egyszerű is volt, mert gyermekeknek csinálták. Egy fiatal rókáról szól, akinek “Vuk” a neve volt, és aki kacsákat és csirkéket vadászott és emberekből (“simabőrűk”) elkerült. Nem értettem minden beszélt szót, de pár hasznos új szót tanultam (és a filmet egyszerűen tudtam követni, mert angol feliratok voltak rajta).

Ha jól emlékszem, ez a film egy fontos magyar kulturális tradíció, amit minden év egy határozott időben látnak. Sajnos nem emlékszem, mi volt az ünnep, amikor látják. Habár nem mindig szeretek gyerekfilmeket, jó nyelvtanulási materiálok, mert a nyelvük egyszerűebb, mint másik filmekben.

Az utolsó magyar feladatom

Már csak egy magyar feladatot kell írnom, és még nem vagyok biztos, miről fogok írni. Szerintem érdemes lenne írni az unitárius egyházról azért, mert kapcsolatom van vele a gyerekségemből és az időtől, amikor Amerikában laktam, de már nem tudom, hol és mivel kezdeni. Mert ez valahogyan személyes téma nekem, azt gondolná az ember, hogy kutatás nélkül sokat tudnék írni, és én is gondolom így, de azt tudom, hogy magyarországról vagy a magyarul beszélő világról kell írni, nem egy amerikai egyházi tradícióról.

Azért írom ezt a blogot, hogy nyelveket gyakorolhassam és minden fölött az írásbeli nyelvtudásomat fejleszthessem. Csak azt fogom írni, ami akkor van a fejemben, amikor a posztot írok — ha valamilyen jó témát találok valamikor, arról írok, de nem, akkor csak bármit írok fel. Nem ugrom át a nyelvgyakorlásomat csak azért, mert nem tudom, miről írni.

A mai lakásom mellett sajnos nincs tó. Nagyon szeretem a vizet, de a legközelebb folyóhoz húsz percet kell menni, és a tengerpart messzébb van. Amikor gyerek voltam, egy kicsi tó mellett laktunk, és nagyon szeretettem, de most hiányzik a víz. Hó is hiányzik egy kicsit — habár itt fázik télen, csak kevesen hull a hó (de az utcán sok jég van!).